Az Álomszövő
3.990Ft
„Vannak, akik nem tudnak tovább élni addig, amíg válaszokat nem kapnak az őket érő tragédiára…”
Vannak, akik nem tudnak tovább élni addig, amíg válaszokat nem kapnak az őket érő tragédiára. E könyv írója ilyen ember, ezért elmegy a végsőkig: poklokat jár, és a mindenség falait rázza a MIÉRT?! süvítő kérdésével.
A válaszok végül az álmok világából érkeznek meg, abból a szférából, amelynek magam is lelkes csodálója vagyok már régen.
És micsoda álmok ezek! Döbbenetes erejűek, archetipikus szintekig, „előző életes” emlékképekig lehatolóak. Ilyen álmokat az álmodik, aki csak félig jött át erre a világra, mert ismer egy univerzálisabbat, és ezért nem tudja a fizikai lét olyannyira áthúzni ide a „nagyon – anyag” világába. Olyan ember, aki tudja, hogy nem emberi léptékű, sok milliárd éves őserők szövik napjaink eseményeit.
Ha valakinek, csak legalább egy embernek, sikerül megértenie a megérthetetlent, és két tenyere között felmutatni a fényt, mindazt, ami minden fájdalom, bánat ellenére mégis szép és jó ebben a világban, amiért mégis érdemes élni, akkor talán másnak is sikerülni fog. A Szerzőnek sikerült ez. Könyve gyászoldó varázskönyv.
Tar Ildikó,
az Álmaink tükrében és az Álomfejtő-önismereti kézikönyv és szótár című könyvek szerzője
Bevallom, ilyen még nem történt velem, mióta a kiadónak dolgozom. Annyira megható részek vannak a könyvben, hogy megkönnyeztem többször is. Nagy gratuláció a szerzőnek a kiegyensúlyozott, fegyelmezett, hozzáértő és szakértő munkáért!
…nem könnyű. Nagyon nem. Időnként abbahagynád, de mégsem tudod. Nem akarod. Pedig néha se lenyelni, se kiköpni nem bírod. De olyan elementáris erővel vág beléd, hogy kezedhez szögezi a kemény könyvborítót, és neked tovább kell lapoznod, át kell verekedned magad a következő (rém)álmon a főhőssel együtt, mert érzed, hogy csak így juthatsz el a lényegig…
Lerakhatatlan volt a könyv, kiolvastam, fantasztikus és nem is a könyvön agyal utána az ember, hanem a saját életét analizálja. Hogy minden csoda, és hála, hála mindenért, a miértekre pedig mindig jön válasz, csak ki kell várni. Az is mindig fantasztikus mikor kicsit összeáll a kép, mi miért történt úgy, ahogy. És bízni az égiekben, mert ők csak segítenek.
Tegnap kezdtem el és a kezdeti nehézségeket leküzdve, amikor már felvettem a fordulatot és a történet fonalát, onnantól kezdve letehetetlenné vált. Rengeteg benne a szimbólum, olyan nagyon hemzseg és burjánzik, hogy elsőre lehet, hogy minde(n)t meg sem értettem, nem „azonosítottam”. Elgondolkodtató és megnyugtató az üzenete. El is határoztam, hogy mindhárom, sőt lehet, hogy mind az öt barátnőm ezt a könyvet kapja majd tőlem karácsonyra. Az, hogy a családban körbeadom elolvasásra az pedig evidens. Szerintem sokak számára segíteni fog a gyászfeldolgozásban, és egyáltalán az élet értelmének, a Gondviselésbe vetett hitnek, az életörömnek és a bizalomnak a „megtalálásában”.
„Örök kérdése az életnek, az itt maradóknak, hogyan lehet feldolgozni a gyászt, a hatalmas veszteséget, szerettünk vagy közeli hozzátartozónk halálát. Van, aki a munkába menekül, van, aki magába zárkózik, van, aki inkább kibeszélné a fájdalmát. És van, aki az álmokban keresi a magyarázatot a miértekre, arra, miért kellett valakitől idő előtt búcsúznia.”